Minorita templom és kolostor a híres Krucsay oltárral

A Nyírbátori református templommal azonos rangú és jelentőségű műemlék együttes a Minorita templom és kolostor, amelynek építtetője Báthori István erdélyi vajda volt.

Báthory István vajda építette az 1480-as években, minorita szerzetesek kolostortemplomaként, és a Báthory család temetkezési helyének: őt magát is ide temették.

1479. október 3-án a magyar seregek győzelmet arattak a törökök felett a Kenyérmezei ütközetben. A magyar részről az egyik hadvezér Báthori István vajda volt. A törökök összerablott kincseiből tetemes összeg jutott Báthorinak, aki jó gazdaként ebből a vagyonból Nyírbátorban két templomot kezdett építeni. Egyik ezek közül a Minorita templom volt.

A késő-gótikus nyírbátori minorita templomot 1484-ben kezdik építeni. 1493-ban a templom tulajdonképpen már készen állt, szemben a mai református templommal, a Bátoriak leendő temetkezési templomával. Így a vajda porhüvelyét átmenetileg ide temették. A templom egyhajós, ún. teremtemplom, keleti apszisa nyolcszögletű záródással. Alapanyagul nagyméretű kiégetett tégla szolgált, a nyílászárok keretei és rácsai valamint a támpillérek vízvető kövei azonban mészkőből készültek. A templom, miként mai is, vakolatot kapott.

A magasba törő falakkal tagolt hajó és a jellegzetesen hosszú ferences szentély tengelye között némi eltérés mutatkozik, amelyről korábban azt feltételezték, hogy különböző építési periódus eredménye, egy XIV századi ferences templom maradványát vélték felfedezni benne. Mára már azonban ezek a nézetek megdőltek és a két különböző tengely dacára egységes alkotásnak gondolják.

A templom északi fal tömör nincsenek fellazítva ablakokkal, ha volt is ezen az oldalon ablak, akkor csak a nyugati boltív traktusban lehetet, hiszen már a XV. században a templom mellé kolostort építettek. A nyugati falon a szentélynél áll a tömör templomtorony, amelyek kisméretű szögletes ablakok csipkéznek, felül pedig gótikus csúcsíves ablak enyhíti az építészeti tömeget. A torony szokatlan, szentély melletti elhelyezése jellegzetesen ferences találmány, akiknek zsolozsmájuk közben többször meg kellett kondítani a harangot.

A keleti szentély falán valamikor szintén volt egy gótikus ablak, de ezt a barokk fő oltár építésekor befalazták.

A déli oldal viszont erősen tagolt, egyrészt a szentély és a hajó kiugrásánál, másrészt a támpillérek által, harmadrészben pedig a gótikus ablakok révén. Az északi oldalon hét darab háromosztatú támpillér erősít a minorita templomot. Ugyanakkor hat darab keskeny osztósudaras halhólyaggal és karéjokkal díszített kőrácsos csúcsíves ablak is ékesíti a falat.

A nyugati oldalon található a gótikus bejárat, amelyet két fiatorony övezett, mára már ezt nehéz megfigyelni, mert egy XVIII. századi barokk előcsarnok részben lefedi a bejáratott. A Bejárat fölött egy a többi ablakhoz képest széles csúcsíves ablak látható.

A belső rész már kevésbé őrizte meg a késő gótikus állapotot, egyedül a szentélyt és a hajót elválasztó boltívnél maradt meg a csúcsíves boltív. A többi boltív jellegzetesen barokk alkotás, amely valószínűsíthetőleg a korábbi gótikus boltívek helyére építették.

A templom gótikus bútorzatáról szinte semmit sem tudunk, feltehetőleg már a XV. század elején rendelkezett orgonával.
A templomot felépülése után csapások sorozata érte. Báthori György a XVI század közepén áttétr a protestáns vallásra, ez a templom számára pedig az elszegényedést jelentette. Az anyagi források apadása mellett egy sokkal súlyosabb esemény megpecsételte a templom sorsát. 1587-ben Petraskó vajda feldúlta és felégette a templomot, amely pártfogó híján 130 évig rom maradt.

A templom ismételt használatbavétele összefügg a Károlyi család jelenlétével Nyírbátorban. 1717-ben Kelemen Didák minorita szerzetes kezdte meg a templom újjáépítésének a szervezését Károlyi Sándor támogatásával. A templomot 1718-ban ideiglenes lapos tetőt kap, amit 1722. és 1724. között építenek át a mai boltíves sátortetősre, ekkor épül a nyugati oldalon található karzat is. A templomot 1725-ben szentelik fel újra. 1733-ban elkezdődik az új kolostor építése. Az évszázad vége felé felépül a nyugati oldalon a barokk előcsarnok is, ekkor tájt kapja meg a templom a mai napig látható oltárokat, köztük a Krucsay-oltárt is.Krucsay oltár – Nyírbátor Minorita Templom

1775-ben Szobek Béla megemeli a talajvíz által pusztított padlószintet, ekkor kerül sor a kripták vízmentesítésére is. 1834-ben a templomot megrongálja egy földrengés. 1889-ben a templomban tűz üt ki, ekkor ég le a templomtorony és a semmisül meg a toronyban lévő három harang, amelyek 1720-, 1737- és 1825-ből származott.

A templomot 1925-ben Sándy gyula tervei alapján restaurálták. További felújítás következett 1954, 1955 és 1957-ben.
A templom teljes szerkezeti felújítása 2010-2111 között ment végbe, amikor is a templomtorony új tetőt kapott.
(Forrás – Műemlékinfó)